H. M. könyvtára
Hibrid animációs dokumentumfilm Bátai Sándor könyvtárgyairól és installációiról

A H. M. könyvtára Bátai Sándor könyvtárgyaihoz, installációihoz és küldeményművészeti munkáihoz kapcsolódó hibrid animációs dokumentumfilm.
Bátai Sándor munkái a kilencvenes évek közepétől állítanak emléket a közép-kelet-európai emberi sorsnak. A könyvtárgyak, fax-installációk és mail art munkák személyes dokumentumok, családi töredékek, fényképek, írott nyomok és emlékek rétegeiből épülnek fel: egy elképzelt önéletrajz, egy családtörténet és egy kollektív történelmi tapasztalat darabjait.
A dokumentumfilm mozgóképes anyagát fotóanimációval, digitális 2D elemekkel és rétegzett képi beavatkozásokkal egészítettük ki. A kamera rögzíti a kiállítás terét, a műtárgyak anyagszerűségét, a könyvformák, lapok, felületek és installációk jelenlétét, az animáció pedig értelmező rétegként lép működésbe. A fotografikus reprodukció és az animált képi világ együttese hozza mozgásba a könyvtárgyakat, kiemeli az írás, az arc, a dokumentum, a hordozó jelentésrétegeit.
Finomhangolt és érzelmi hangsúlyokra előtanított TTS (text-to-speech) gépi narrátor atmoszférateremtő tárgyilagossággal mondja el a szöveget, valamint a főcím tipográfiájának megtervezésében is részt vett generatív modell. A könyvtárgyak és küldeményművészeti munkák forrásanyaga egy retikülben talált dokumentumegyüttes (Halász Margit papírjai), amelyre Bátai egyik barátja bukkant újonnan vásárolt kaposvári háza üres padlásán.


A talált tárgyakhoz kerekített fiktív történetek részben az alkotó saját és művészkollégák élettapasztalataiból építkeznek, amelyek általános érvényben tudnak szólni mindannyiunkhoz. Ahogy a művész ars poeticájában is kiemeli: „H.M. könyvtárának lapjai és a küldeményművészet tárgyai a kilencvenes évek közepétől állítanak emléket a közép-kelet-európai emberi sorsnak, s idézik fel mindnyájunk történetét, általános érvényű sorsvázunkat. Könyvtárgyak és küldeményművészeti munkák. Arctalanná válásunk, kiszolgáltatottságunk írott nyomai a groteszk szülőföldjén egyszerre juttatják eszünkbe Örkény és Kafka világát.” Forrás: Bátai Sándor: Könyvtárgyak és installációk, (Magánkiadás), 2025.
A groteszk és az abszurd irodalmi hagyománya filmnyelvi formaként jelenik meg, a narráció hangsávon szerveződő, mozaikszerű családtörténetet rajzol (Fiume–Rudabánya–Sztálinváros) a műtárgyegyüttes keletkezéstörténetéhez igazodva a képi világ pedig stoptrükkre és undercrank technikára is épít. Alacsonyabb képkockaszámmal rögzített jelenetek 50 fps-en futnak, ami idősűrített, enyhén staccato mozgást eredményez. Halász Margit alakja hibrid szerkesztésben jelenik meg, részben dokumentarista forrásokból, részben konstruált elemekből épül; a dokumentumértékű anyagok tárgyilagos bemutatása ellenpontja az animált szekvenciáknak.
BÁTAI SÁNDOR: KÖNYVTÁRGYAK, INSTALLÁCIÓK
MET Galéria, 2025. május 12-24.
a kiállítást megnyitotta: Jász Attila
a kiállítás kurátora: HAász Ágnes
a katalógust tervezte: Tellér Mária
a katalógus fotóit készítette: Berényi Zsuzsa
az animációt készítette: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina
2025

