Fő tartalom átugrása

H. M. könyvtára

Hibrid animációs dokumentumfilm Bátai Sándor könyvtárgyairól és installációiról

Bátai Sándor könyvtárgyait bemutató H. M. könyvtára című hibrid animációs dokumentumfilm képkockája

A H. M. könyvtára Bátai Sándor könyvtárgyaihoz, installációihoz és küldeményművészeti munkáihoz kapcsolódó hibrid animációs dokumentumfilm.

Bátai Sándor munkái a kilencvenes évek közepétől állítanak emléket a közép-kelet-európai emberi sorsnak. A könyvtárgyak, fax-installációk és mail art munkák személyes dokumentumok, családi töredékek, fényképek, írott nyomok és emlékek rétegeiből épülnek fel: egy elképzelt önéletrajz, egy családtörténet és egy kollektív történelmi tapasztalat darabjait.

A dokumentumfilm mozgóképes anyagát fotóanimációval, digitális 2D elemekkel és rétegzett képi beavatkozásokkal egészítettük ki. A kamera rögzíti a kiállítás terét, a műtárgyak anyagszerűségét, a könyvformák, lapok, felületek és installációk jelenlétét, az animáció pedig értelmező rétegként lép működésbe. A fotografikus reprodukció és az animált képi világ együttese hozza mozgásba a könyvtárgyakat, kiemeli az írás, az arc, a dokumentum, a hordozó jelentésrétegeit.

Finomhangolt és érzelmi hangsúlyokra előtanított TTS (text-to-speech) gépi narrátor atmoszférateremtő tárgyilagossággal mondja el a szöveget, valamint a főcím tipográfiájának megtervezésében is részt vett generatív modell. A könyvtárgyak és küldeményművészeti munkák forrásanyaga egy retikülben talált dokumentumegyüttes (Halász Margit papírjai), amelyre Bátai egyik barátja bukkant újonnan vásárolt kaposvári háza üres padlásán.

Bátai Sándor könyvtárgyait bemutató H. M. könyvtára című hibrid animációs dokumentumfilm képkockája
Bátai Sándor könyvtárgyait bemutató H. M. könyvtára című hibrid animációs dokumentumfilm képkockája

A talált tárgyakhoz kerekített fiktív történetek részben az alkotó saját és művészkollégák élettapasztalataiból építkeznek, amelyek általános érvényben tudnak szólni mindannyiunkhoz. Ahogy a művész ars poeticájában is kiemeli: „H.M. könyvtárának lapjai és a küldeményművészet tárgyai a kilencvenes évek közepétől állítanak emléket a közép-kelet-európai emberi sorsnak, s idézik fel mindnyájunk történetét, általános érvényű sorsvázunkat. Könyvtárgyak és küldeményművészeti munkák. Arctalanná válásunk, kiszolgáltatottságunk írott nyomai a groteszk szülőföldjén egyszerre juttatják eszünkbe Örkény és Kafka világát.” Forrás: Bátai Sándor: Könyvtárgyak és installációk, (Magánkiadás), 2025.

A groteszk és az abszurd irodalmi hagyománya filmnyelvi formaként jelenik meg, a narráció hangsávon szerveződő, mozaikszerű családtörténetet rajzol (Fiume–Rudabánya–Sztálinváros) a műtárgyegyüttes keletkezéstörténetéhez igazodva a képi világ pedig stoptrükkre és undercrank technikára is épít. Alacsonyabb képkockaszámmal rögzített jelenetek 50 fps-en futnak, ami idősűrített, enyhén staccato mozgást eredményez. Halász Margit alakja hibrid szerkesztésben jelenik meg, részben dokumentarista forrásokból, részben konstruált elemekből épül; a dokumentumértékű anyagok tárgyilagos bemutatása ellenpontja az animált szekvenciáknak.


BÁTAI SÁNDOR: KÖNYVTÁRGYAK, INSTALLÁCIÓK
MET Galéria, 2025. május 12-24.

a kiállítást megnyitotta: Jász Attila
a kiállítás kurátora: HAász Ágnes
a katalógust tervezte: Tellér Mária
a katalógus fotóit készítette: Berényi Zsuzsa
az animációt készítette: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina
2025

© Ruzsa Dénes
© Spitzer Fruzsina

uzsa Déne